Abból kell dolgozni ami van

Hol vannak már a boldog nyolcvanas évek... Fűrészeltük, reszeltük a motorokat, sehol sem voltak még katalógusból megvehető alkatrészek, az eredmény sokszor menet közben alakult ki. Ja, és az ötlet, a terv nem az volt, hogy „ezt és ezt akarom”, hanem „ez van, mit tudunk belőle csinálni?” Ráadásul mindenki értett mindenhez, ez persze hozta magával a sok önjelölt motorépítőt, sok barátság ment tönkre egy-egy rossz helyre lecsapó flex nyomán.

Szegeden is volt ilyen motorépítő, aki miután magára vonta egy-két motoros haragját, elpárolgott a városból, maga után hagyva jókora adósságot meg néhány félkész vasat. Köztük volt ez a Kawasaki is. Azt már soha nem tudjuk, mi lett volna a végső cél, mindenesetre a hátsó ülés váznyúlványa már le volt fűrészelve róla, és feketére szinterezett vázzal várta a bizonytalan jövőt.

Ezerszázas a Kawa, 1982-es évjárat, az injektor-korszak előttről. Még szerencse, hogy legalább annak elektronikájával nem kellett törődni, egyszerűen nem fért volna el a megcsonkított motoron. Adott volt a fekete szín, és az elhatározás, hogy használható vasat kell belőle készíteni. A levágott segédvázon kívül még egy átalakítás volt rajta: szélesebb kormánykiflik fogták a teleszkópokat, a munka minőségéből ítélve olyan műhelyben készült, ahol sietni kellett, nehogy meglássa a főnök a fusizást.

A félkész motort Gyapi, a tulajdonos áttolta a Lowlander Cycles-hez, hogy Nagy Misi kezdjen vele valamit. Adott volt a mattfekete, vágott váz meg egy tizenhatos hátsó kerék. Stílustiszta lowridert már nem lehetett belőle kihozni, ezért Misi szabadabb kézzel dolgozhatott, nem kellett dogmákhoz igazodni. Új segédváz készült, az ülés végébe egy LED-soros lámpát építe ezzel a hátsó rész problémáját megoldotta. Az ülés rövid, mögötte pedig nincs semmi, de annyira meredek, hogy arról hátra lecsúszni nem lehet, még akkor sem, ha izmosán gyorsul a Kawasaki. A benzintartály öreg NSU-ról származik, de az alját a Kawa vázához kellett igazítani, és kicsit nyújtott rajta Misi, hogy szépen illeszkedjen.

Olvasd tovább a cikket a magazinban: KATTINTS